Bizonyosság
Temérdek csenddel hullik le az éj
a vastag hóborította tájon
egy farkas hívó hangja hangzik
forrása innen messze távol
összebújnak
a baglyok
s csak halk meszük töri fel a csendet
hatalmas szemük lassan engem követ
mikén rovom a köröket s egy más világot látok
ott
rejtőzik minden
mi másnak mese vagy puszta legenda
ott az angyal ki reád szárnyat terít
s kérésedre a bajt feloldja
ábrándos képzelet
vagy valóság
bár én az utóbbit hiszem
tudom létezik s bizonyosság
mikor a szárny lágyan érint óvón engem
átölel finoman szeretőn
miként
olykor karjaim mással teszik
elfelejtve mindent túl a hideg időn
s szeretet és boldogság mi ekkor szememben lakozik
Daloló szelek
Egy
gyenge fuvallat mely érinti hajamat
van, hogy lágyan simítja végig kezem
becsukom szemem látom szép arcodat
lehet, hogy elmúlt az idő,
de még emlékezem
Olykor ingem lebben finoman lengén
szellő mely végigsimít hidegen
próbálok létezni csendben könnyedén
s megélni az örömöt
miként a napsugár rajtam megpihen
Elmerengve magamba folytatom lépteimet
s langyos áramlat zökkent ki ábrándjaimból
lassan kócolom majd
bozontos fürtjeimet
és közben hallgatom mit a szél finoman dalol
Egy világról mesél hol sokan boldogak
s elhinti a reményt, hogy ez lehet
tapasztalat
létezhet mint valóság, hogy kimondom szeretlek
s el jő a pillanat mikor majd lágyan karomba veszlek
Átölelve minden múltat
s bánatot
boldogság mely helyét veszi s nem áltatott
létezik az öröm melyet megélek mostan egyedül
létezik a boldogság s megélem mélyen
legbelül
Dalolnak a szelek miként az úton haladok
ott él bennem a boldogság s rejtett csillagok
finoman ölelnek áramlatok és szelek
minden
lépés közben melyet az életben teszek
---------------------
Temérdek érv létezik a világban
s mind magában érthető
sok gondolatom elvetem mostanában
s elhalásuk menten
érezhető
szeretném társul tudni a jót
és olykor a kellemes perceket
nyugodtan elvégezni a melót
s nézni gyermekem miként nevet
megajándékozni
a környezetet
és magát a meggyötört bolygót
örülnék ha tudom számít mit teszek
s nyugalmam teljes miként magamhoz veszi testem az
ennivalót
lehet fizikai vagy pusztán éteri
boldog vagyok még létezem
örömmel vállalom a világ sorsát
s megteszem mi részem s mit bír
két kezem
---------------------
Szikrázva szórja be a fényével a nap az eget
elmerülök a fényárban s közben azon tűnődöm
hogy s miként
mondjam el szeretlek
és nem létezik senki más a közelbe se égen se földön
elmerülök szépségedben
miként a halak azt tavaidban teszik
elcsodálkozom lágy íveiden
melyek kitöltik környezetem s úgy hívunk dombok
végigsimítlak láthatatlan kezemmel s érzem a finomságot
a bársonyos érintést mellyel a növényzet ellátott
futnak rajtad a folyok mintha édes verítéked lenne
de ez éltető nedűnk s létünk kulcsa
rejtélye
köszönöm léted és mindent mit adsz s jelentesz számomra
s ha majdan el jő az éj együtt leszünk újra a mi kis világunkban
---------------------
Felhőfátyolba vonva kelt fel a hegy és az ég
s esővel áztatják körben a vidéket
éltető nedű mely érint minden
növényt és állatot
lemosva a koszt és a súlyos bánatot
tisztább lett kedvesem a természet maga
s vele együtt eltűnt a kislány bánata
mosoly lelt otthonra a barna mély szemekben
s én is ölellek és tartalak látatlan kezeimben
---------------------
Csillog szememben a felkelő nap fénye
mélyen él bennem a pillanat élménye
miként elterülsz szépséges lényeddel
előttem
s igaz valódban ismét hosszan gyönyörködhetem
zöldelő lombjaid simogatják szemem
s körülöttem a langyos lép is alig rezdül
megannyi szikra jön létre hol érint kezem
s lágy vibrálás futkos hátamon hosszan végtelenül....
---------------------
Aranysárgára festette a nap a hegyet mely előtt sétálok
aranysárgák lettek a mezők is mely felé haladok
aranyos zöldbe borultak az út menti fák
s madarak dalolnak elhozva egy új nap korszakát
csivitelés s lágyan susogó levelek mik hangzanak
és olykor lágy szellő simítja végig karjaim s arcomat
boldog vagyok s tudom csillog a szemem a szépségtől
mellyel a föld ajándékozott
meg ma reggel ébredéstől
kéklő égbolttal ölelve körbe ragyogva
újra szerelmes szívvel nézve az emelkedő napba
---------------------
Esik az eső mintha dézsából öntené ránk isteni atyánk
öntözve szívvel a földeket s rajta minden fiút és
leányt
van ki munkába siet vagy onnan már haza
van ki otthon nézi s védi öt háza s ablaka
ha netán eláztál önmagad s mást ne hibáztass
mert lemosott az eső s elhozzá a jót
hogy mindenben megtisztulhass
olykor vádolod s sérted magad
hogy létedben nem vagy sikeres
de
ne sanyargasd önmagad hisz veled vagyunk
mi angyalok s óvunk szeretünk téged
életedben csak az történik melyre kérőn hallattad hangodat
legyen az számodra rossz vagy kedves
bármikor kiléphetsz s kérhetsz életedbe új korszakot s arculatokat
sokszor kedves nékünk ki eltűnik
az élet viharaiban
de sosincs egyedül s érzi érzelmed
nem számit személye hol s merre van
Azt érzi mindenki mit te magad sugárzol feléje
és ha netán haragosod szívén s fülén volt keze
lényünk adjuk hisz veled élünk
s mindig jó a kedvünk láttadra
szeretünk becézve simogatunk
s tükrünkbe nézünk veled mindig mosolyogva
erő vagy a létezők közt
mely hatalmasabb mint az elemek
s sorsod magad alakítod
s belé a
föld is megremeg
tartsd a fényt és a szikrát
mindig csillogó szemedbe
létezik ki gondol reád
még ha most már láthatatlan személye
---------------------
Kezdetek s tanulások
Létezik egy hely messze mélyen bent a szívben
melyet mindenki meg csak maga lelhet
lehetnek
útmutatások vagy segítő tanácsok
de az utat nem jelzik jelek sem csapások
Magad találod meg az irányt miként majd a szíved vezet
ott
találsz mindent melyért lelked időnként epekedett
megtalálod létezésed igaz szent forrását s voltát
mindazt mit tanulnod kell s mit
közben másnak adsz magadból át
Tisztelned csak egy személyt kell s ez önmagad
szeretned is önzetlen csak magad szabad
miként szereted
magad úgy szeretsz majd másokat is
munkádat elvégzed s így léted örök nyomot hagy most is
Nyomot melyet már évszázadok óta hagysz itt
a Földön
családoddal mindig visszatérve mindig más feladattal a szereplőkön
lehet most még nem érted ezen igaz szavakat
de lesz idő mikor
újra együtt vagyunk és minden magyarázatot kap
A dolgok nem mindig olyanok, mint amilyennek látszanak
lehetnek kedvesen kinézők belül
mégis otthont szörnynek ad
tűnhet valami vagy személye gonosznak
mégis azt teljesíti be mire igényedet adtad
Tanulni járunk vissza ide
a földi létbe
mely néha börtönnek tűnik s nem útnak az öröklétbe
megijedned nem kell hisz mindig ott van veled valaki
ki kérésedre utad
következő lépésig kíséri
Nem mindig láthatóak vagy csak nem veszed észre
ott élnek ők mindig léted közelébe
vigyáznak terád mint olykor
az angyali kezek
de segítséget akkor adnak ha számukra ezt jelzed
Kérned kell s elindítanak belső utadon
magányos nem leszel még ha olykor
látszólag reménytelen a jutalom
mindig tartsd szem előtt a boldogság belülről jő
békesség s szeretet mely az örömnek utat tőr
Véletlenek
melyek igazán kísérik életed
ha rájuk hangolódsz tanulásod a legjobb úton vezet
lehet néha félrelépsz s olykor eleshetsz
mégis ha úton
vagy mindig lesz ki arra visszavezet
A kezdet lehet nehéz lesz miként a döntés is az
de utadon megérted a miértet s nem lesz kétség
csak vidám arc
olykor lesznek hullámvölgyek hangulatodban
de csak haladj s bízz töretlen kitartásodban
Mindig csak egy feladat lesz előtted
egyszerre
mit ha túlléptél s értesz kerül sor a következőre
lesz idő hogy hetekig csak azt érzed egy lépést sem haladtál
de ne aggódj
emlékezz az időzítéshez másnak jogot adtál
tudják ők mikor lesz esedékes számodra
hogy elkezd a következő leckét s ne ülj le a porban
A
dolgok nem mindig olyanok, mint amilyennek látszanak
a tanulást valójában magad választottad
hogy elsajátítod vagy üresen térsz vissza
innen
senki nem veti szemedre mivel szeretettel gondolnak reád
itt a földön s odafent
Magad kérted küldetésed magad választottad kíséreted
magad
alakítottad ki tanulási utadat
a kérdés, mikor s meddig haladsz rajta önmagad
Megváltoztathatod bármikor küldetésed
miként másként írhatod
a sort melyre indult kezed
nem veszítesz semmit ha bármikor másként döntesz
az is tanulást hoz s mindenkinek egy új reménységet
Felnézhetsz
másokra s tisztelheted őket
de ne feledd ha te fejlődsz így tesz környezeted
azzal segítesz másoknak időnként a legtöbbet
ha figyelmedet
s szereteted magadra vetíted
Add meg magadnak mindazt mit megérdemelsz
de ne légy szűkmarkú mivel környezted s a világod is
ugyanúgy
kap az ajándékokból tőled látatlan
melyek magasabbra repítik igaz lényedet
Önzetlen szeretet, igazság és használata,
tudás és a belé
vetett hit, a bölcsességgel karöltve
s szellem védelme melyek eszközeid utadon,
és tiszta szív mely irányítja őket s adja kezedbe
mindazt ami hatalom
Örömödet szereteted fogja táplálni
boldogságod sokan fogják majd ünnepelni
lesznek olykor irigyeid is a sorban
de
ne feledd önzetlen szeretet mely eltünteti a kétséget a most-ban
Lehet hogy tudod már egy kaland része vagy
lehet csak majd most ismered
fel merre visz utad
kívánom legyen az mindig örömmel teli
s tudom lelked kérdései válaszát mind-mind megleli.
Jó utat kívánok neked barátom
s
célodban ott leszek a pillanatot már régóta várom
szeretettel gondolok reád s szent utadra
boldogság mely könnyeimet ilyenkor kihozza.
(2004.11.14)
Utazás
Vonaton utazni jó dolog
halkan zötyögnek a kocsik kerekei
olykor elhagyunk egy-egy váltót
s más vágányra kerül életünk napjai
Mindig
kellemes mely emlékként őrződik
s az sem számít ha a kocsi olykor zökken
szeretet mely mindig érződik
s raktározódik el mélyen bennem
Életem
vágánya előttem épül közvetlen
nincs ki hatással lehet annak irányára
szellem és fejlődés mely a talpfákon pihen
s tartja össze létem
az örök órára
Jó tudni társként léted egy kis időre
még ha megszámlálták azon napokat
elmerülnek miként a sínek összeérnek messze mögöttünk
s
emlék az mely kipótolja a jövetlen órákat
(2005.06.29)